|
|
| A
transzszibériai vasút . (Транссибирская железнодорожная магистраль) |
| Megjegyzés: A dátumok a régi orosz időszámítás szerint értendők, általában zárójelben a gregorián naptár szerint is megadjuk a dátumot. |
 Oroszország legfontosabb vasútvonalai Kép forrása: https://ru.wikipedia.org/wiki/Файл:Russia_Rail_Map-ru.svg |
|||
 Transzszibériai vasutak Klasszikus útvonal, északi útvonal, Bajkál-Amur vasút, alternatív közép szakasz kép forrása: https://ru.wikipedia.org/wiki/Файл:Map_Trans-Siberian_railway.png |
|||
|
A végig kétvágányú vonal
kiindulópontja Moszkva Jaroszlavszkij
személypályaudvar, végállomása a
Japán-tenger partján a Zolotoj Rog-öbölben (oroszul
Aranyszarv-öbölben) levő, 1860-ban
alapított Vlagyivosztok (oroszul Kelet ura) város
pályaudvara. |
| Építése |
|
Az
építkezésre III. Sándor cár 1890.
február 25-én (március 9-én) adott
utasítást
a Nagy Szibériai Út (Великий Сибирский Путь) – ez
volt a transzszibériai
vasútvonal történelmi neve -
építésére, az
építkezés 1891-ben kezdődött el. Az
1891-től 1916-ig tartó teljes beruházás
külföldi kölcsön felvétele
nélkül
történt, az eredetileg tervezett 300 millió helyett
másfél milliárd
aranyrubelbe került. Eleinte 9600 ember dolgozott az
építkezésen, 1896-ban már
80 ezer. A vonatközlekedés 1901. október
21-én (november 3-án) indult meg, a
normál menetrend szerinti utasforgalom az akkori főváros,
Szentpétervár és
Vlagyivosztok között 1903. július 1-én
(július 14-én), ekkor még úgy, hogy a
Bajkál-tavon speciális jégtörő
komphajó vitte át a vonatot. A Bajkál
körüli
szakasz megépítésével a teljes vonal 1904.
szeptember 18-ra (október 1-re) lett
kész, ami 1905. október 16-án (október
29-én) került be a menetrend szerinti
forgalomba. |
A vasút távol-keleti expanziós politikát is szolgált. Az építkezés vége felé II. Miklós cár a vasútban is bízva könnyű győzelmet remélt a japánok elleni háborúban, de a sokkal jobban felkészült japánok nem várták meg az építkezés végét, az 1904-05-ös orosz-japán háborúban súlyos vereséget mértek a cári erőkre Port Arthurnál, Mukdennél, a Sahe-folyónál és Csuzimánál. II. Miklós cár hadtörténeti tapasztalok alapján bízott nagyon a vasútban. Az 1857-es krími háború elvesztésének fontos oka volt, hogy bár az Orosz Birodalomnak egymillió fős hadserege volt, mégis az a korabeli orosz vasúthálózat fejletlensége miatt képtelen volt megfelelő rövid időn belül néhány tízezer katonát a Krímhez eljuttatni. |
 A nagy szibériai vasút építésének kezdetén Őfelsége Miklós cárevics trónörökös (Mikolaj Alekszandrovics) 1891. május 19-én saját kezével tolja a földes talicskát a leendő vlagyivosztoki pályaudvaron. |
Az orosz-japán háború után Mandzsúria és a Kínai-kelet vasút (akkoriban ez volt a hivatalos neve a transzszibériai vasút távol-keleti részének) feletti ellenőrzés elvesztésének fenyegető esélye miatt szükséges volt folytatni az építkezést úgy, hogy a pálya végig az Orosz Birodalom területén legyen. Eredetileg az Amur és az Usszuri folyóknál a nehéz terepviszonyok, a rövidebb vonalvezetés, és annak a lehetősége miatt, hogy a vonal Port Arthurig (Talienig) kiépülhessen, a Bajkáltól az Usszurijszkig tartó szakasz a Kínától bérbe vett területeken épült meg. Az orosz-kínai határ kínai oldalán az építés nem várt nehézségekbe ütközött, a vártnál nehezebben ment egy alagút építése, az 1900-as bokszerlázadás tönkre tett 900 km-nyi pályaszakaszt és jelentős emberáldozatokat is követelt. 1904-re meg is épült Harbintól Port Arthurig az 1025 km-es szárnyvonal, aminek Changchun és Port Arthur közötti szakasza a japán-orosz háború után a Portsmouthban (New Hampshire) megkötött béke VI. cikkelye alapján Japáné lett. |
| Kép
forrása: https://ru.wikipedia.org/wiki/Файл:Закладка_великой_сибирской_дороги,_1891.jpg |
| A vasútvonal |
| A
9288,2 km hosszú transzszibériai vonalon három
különleges díszes
kilométeroszlop van, Moszkva Jaroszlavszkij pályaudvaron
a 0, Novoszibirszkben
a 3336 (novoszibirszki a vonal legnagyobb pályaudvara),
Vlagyivosztokban a 9288
km-es oszlop. Az Európa-Ázsia határt az 1778.
km-en levő határjelzésnél lépi
át. A transzszibériai vasút 87 várost
érint, ebből öt közülük
milliósnál
nagyobb lélekszámú: Moszkva, Perm, Jekatyerinburg,
Omszk és Novoszibirszk,
kilencnek a lakossága háromszázezer és
egymillió fő között van: Jaroszlav,
Kirov, Tyumeny, Krasznojarszk, Irkutszk, Ulan-Ude, Csita, Habarovszk
és
Vlagyivosztok. Útja során 16 nagy folyót keresztez, ezek közül is csak a legnagyobbakat említve: Európa leghosszabb folyóját a Volgát, és a világ 4. illetve 5. leghosszabb folyóját az Obot és a Jenyiszejt, mégis a leghosszabb hídon az Amur felett megy át Habarovszknál. A vasút 207 km hosszan fut a világ legmélyebb tava a Bajkál-tó (max. mélysége 1637 m) mellett. A teljes vonalon a hidak és alagutak hosszúsága meghaladja a 100 km-t. |
A vonal
legmagasabban levő pontja a Jablonovi-hágónál
található a Kékes-tetőnknél
néhány méterrel magasabb tengerszint feletti
magassággal, a legalacsonyabban
levő pontja pedig 4 méter tengerszint feletti magassággal
a Japán-tenger
Amurszki öblénél a 9252-es és a 9253-as km-ek
között. A pálya legmeredekebb
szakasza a Bajkálnál van 30 km-es szakaszon 400
méteres szintkülönbségél, egyes
részeken 1,7 %-os meredekséggel. A legegyenesebb szakasza
az Ob és az Irtis
folyók között van, itt néhány enyhe
kanyartól eltekintve 600 km-n keresztül
egyenes a pálya. |
 A díszes 9288 km-es oszlop a vlagyivosztoki pályaudvaron kép forrása: https://ru.wikipedia.org/wiki/Файл:Vladivostok_distencemonument.JPG |
|||
| Klimatikus viszonyok |
| Az orosz köznyelvben röviden csak Transzszibnek
nevezett vasút leghidegebb pontján – 62 C°-t
mértek,
bár ez nem a legészakabbra levő
szakaszon van. A vonal legdélibb pontja Vlagyivosztok, bár azonos földrajzi szélességen fekszik Rómával, mégis klímája lényegesen hidegebb nála, az Aranyszarv-öböl télen akár 3 hónapra is befagyhat. |
| Tények és
érdekességek |
| Bár
a vonal végpontja Vlagyivosztok, mégis nem ez a
Moszkvától legtávolabbi
pályaudvar Oroszországban, hanem egy kisebb
szárnyvonalon levő állomások a
Nahodkai öbölnél, Misz Asztafevja (Asztafevja-fok),
ill. a Vosztocsnij Port
(Keleti kikötő). A transzszibériai vonalon járt a világ leghosszabb menetrend szerinti járatát teljesítő vonata közvetlen átszállás nélkül kocsikkal Harkov és Vlagyivosztok között, amely a 10259 km hosszú utat 7 nap 19 óra 50 perc alatt tette meg. 2010 májusától ez a járat már csak az Ural nyugati lábánál levő Ufáig közlekedett, de ez is csak 2011 novemberéig. A 2014. októberi állapot szerint a világ leghosszabb menetrend szerinti vasúti járata a Moszkva-Vlagyivosztok, ill. a transzszibériai vonal nagy részét befutó Moszkva-Peking járat. |
A
Moszkva-Vlagyivosztok útvonalat eddigi leggyorsabban
befutó vonat a távot 6
nap 1 óra 59 perc alatt (64 km/h átlagsebességgel)
teljesítette. Az 1970-es és 80-as években tervezték, hogy a transzszibériai vonal igénybe vételével közvetlen átszállás nélküli utasforgalmat hoznak létre Moszkva és Hanoi között, ha ez rendszeres menetrend szerinti járattá vált volna, akkor a 11967 km-es hosszával a maga nemében a világ leghosszabb járata lett volna, de ezt az útvonalat csak néhány szerelvény futotta végig. |
| A
transzszibériai vasúton is túl, tovább
kelet felé |
| Az 1970-es évek óta vasúti kocsik szállítására is alkalmas komphajók menetrend szerint közlekednek Szovjetszkája Gavany és a Szahalin-szigeten levő Holmszk között (300 km). |
| A
transzszibériai vasút bevonása a
Távol-Kelet, Kína és Európa belseje
közötti áruszállításba |
| Az átmenő forgalom növelése érdekében 1990 és 2000 között számos rekonstrukciót, modernizálást végeztek, így például az Amur feletti 18 darab 127 méter fesztávú hídelemmel és bal parti feljáróval 1913 és 1916 között épült habarovszki vasúti hidat 1992 és 1999 között lebontották, majd dupla sínpáros vasúti-közúti hídként újjáépítették, az eredetinél 44 méterrel hosszabbra 2612 méter hosszúságúra. | 2008-ban
Kína, Mongólia, Oroszország, Belorusszia,
Lengyelország és Németország
kormányai között megállapodás jött
létre a Peking és Hamburg közötti vasúti
összeköttetés teherszállítási
képességének javítására,
ezáltal a 11-15 napos
vasúti szállítás 20 nappal
rövidebbé válik a tengeri
szállításnál. 2017-ben az érintett minisztériumok között szándékegyezmény jött létre a Kassai Vasműig érő széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbítására Bécsig. A beruházás várhatóan 2023-ban indulhat. |
|
|